Nos, igen. Van pár dolog, amit elterveztem a nyáron. Igaz, kissé elkéstem ezzel a témával, de nem nagyon izgat a dolog. Most van kedvem leírni. Na, szóval:

1. Végignézek egy horrorfilmet úgy, hogy nem menekülök ki a szobából.
 - Háttal néztem végig a filmet, ami mellesleg angol feliratos volt.

2. Naponta fogok fekvőzni.
- Csoki, chips, gumicukor és további 3 édesség kedveli ezt.

3. Új hajat vágatok a fodrásszal.
- Csak a végeit nyírta át, mert fostam bevállalni egy új hajat.

4. Heti rendszerességgel járok majd futni.
- Elég a két sorral feljebb lévőket említenem...

5. Minden nap legalább 20 percet fogok napozni.
- 10 perc kínszenvedés után vissza bementem a lakásba.

6. Időben fogok lefeküdni.
- 2:34, ideje lenne letusolni.

7. Odafigyelek az egészséges táplálkozásra.
- Kóla... ki itta meg a kib*szott kólám?!

8. Rendet teszek a szekrényemben.
- Alig lehet becsukni az ajtaját.

9. Kevésbé leszek bunkó.
- Hagyjuk...

10. Kívánni fogok hullócsillagnál.
- Elfelejtettem.

 "Olyan gyorsan eltelt ez a nyolc év. Hát még a nyár... mintha csak tegnap ugrottam volna tripla Axelt a Balatonba. Mit is beszélek? Sosem ugrottam tripla Axelt a Balatonba.
 Szokás szerint dél körül ébredtem, tesóm és a barátja már rég megebédeltek, mire én kivánszorogtam a konyhába. Miután megrellegi-ebédeltem, anya el is zavart hajatmosni, mivel ma van az évnyitó. Igen, ami 16:00-kor kezdődött, de én már negyed egykor hajat mosok, nehogy a megbeszélt háromnegyed 4 helyett 15:46-ra érjek oda. Kész katasztrófa lenne. Aránylag hamar kész lettem, ami annyit jelent, hogy egy órát minimum eltöltöttem a kádban. Egyszercsak kirontottam a fürdőszobából, ami utánam mindig úgy festett, mint egy most használt szauna. Na igen, tény, hogy imádok forró vízben pancsolni. Nekiálltam hajatszárítani, ami szintén igénybevett röpke fél órát az életemből. Eközben nővéremék pakolásztak, mert ma költöztek be Szegeden az albérletükbe. Nagyon furcsa lesz, hogy csak hétvégente fogom látni őket. Annyira hozzászoktam már, hogy mindig volt mellettem valaki, akinek elmondhattam a bajaimat. Valaki, aki mindig meghallgatott és próbált tanácsot adni. Eskü, még a veszekedések is hiányozni fognak. Ugyanakkor nem csak őt fogom ritkábban látni, hanem a legjobb barátnőmet is. Igen, ahogy a dal is mondja... egyszer minden véget ér, búcsúzni kell, de minden percben ott a remény, hogy egy új kezdődjön el... Az biztos, hogy ez a szám a kedvencem a sírós lejátszási listámról.
 Kikísértem testvéreméket a kapuig, egy szál köntösben. Ezaz Becky, hozod a formád. Egy hajszál és komolyan elsírtam volna magam. Szerencsére kibírtam addig, még beértem a házba. Ott aztán elszakadt a cérna. Hamar összekaptam magam, ugyanis nemsokára az évnyitón volt jelenésem. Meg is érkeztünk, a többiek már ott voltak. Gyorsan lezavarták az egész ünnepséget. Eléggé nagyot ütött ez a mondat: ezennel a 2013-as, 2014-es tanévet megnyitom. Ja, és holnap 8 órám lesz. Yeah... nem gondoltam volna, hogy az általános sulis "jajj, ma 6 óránk van"-ból most az "ezaaaaaaaaz, csak 6 óránk van" lesz. Szomorú. Bepakoltam a táskámba holnapra. Új suli, új élet, új barátok, új környezet. Minden nagyon-nagyon szokatlan."

Részlet a naplómból, amit szeptember elsején írtam, vasárnap. Azóta nem volt időm, se kedvem folytatni a firkálást. Annyira lusta tudok lenni, hogy az hihetetlen. Egyébként pedig inkább gépelek, mint körmölök. Amúgy a félreértések elkerülése végett(az utolsó sorra gondolok), most ballagtam nyolcadikból, tehát most kezdtem a gimiben a kilencediket. Természetesen nem full egyedül, pár jómadár, pontosabban 5 értelmi fogyatékos haver társaságában látogatom heti rendszerességgel az iskolát.